Maxentius bazilikájának rövid története
Maxentius bazilikája épületének romjai Rómában a Forum Romanum mellett állnak. Basilica Nova és Constantinus bazilikája néven is ismert. A romok ma is tanuskodnak az épület impozáns méreteiről és korszakalkotó műszaki megoldásairól. Az épület az utolsó és egyben a legnagyobb az ókori Róma bazilikáinak sorában, mely az akkori szokásoknak megfelelően több állami hivatalnak is helyet adott. Az építési munkálatokat Maxentius császár parancsára kedték meg i.sz. 307 környékén, egy átfogó rekonstrukciós program részeként. Ezidőtájt építették át Vénusz és Róma templomát és újítottak fel több épületet a Forumon. A hatalmi harcokban Maxentius életét vesztette a Milvius hídi csatában, így az épüleletet legyőzője Constantinus császár elképzelései szerint fejezték be. Az új császár átformálta az épület alaprajzát. Kaput nyittatott a Via Sacra felé, amivel alapvetően változtatta meg az épület alaprajzát és struktúráját. Az új bejárattal szemben új apszist építtetett, ami ma is áll és megtekinthető. Az új bejárattal és apszissal egy új észak-dél tájolású tengelyt adott az épületnek, a meglévő kelet-nyugati tengely mellé. Az építkezés i.sz. 312 környékéig tartott.
Az épület nem csak méreteiben volt rendhagyó. Alaprajzi kialakításában is inkább a nagy római közfürdők fogadóépületeihez hasonlított, természetesen grandiózusabb kivitelben. Lásd Caracalla és Diocletianus fürdői.
A főhajó keresztbolozatai kb. 37,0m magasan húzódtak, az áthidalt fesztávolság csaknem 26,0m volt. Ma csak egyes darabjai láthatóak, mert az i.sz. IX. század végén egy földrengés következtében az épület összeomlott.
A oldalhajók kazettás dongaboltozatainak teteje kb. 24,0m magasan húzódik, az áthidalt fesztávolság kb. 23,0m. Ma csak az északi oldalhajó látható, a déli a fent említett földrengéskor összeomlott.
Az épület burkolatai a korszaknak megfelelően káprázatosak , mai szemmel talán kicsit túlzottan is díszesek voltak. A padló és a falak színes márvánnyal voltak borítva, a boltozatok és kazetták stukkókkal voltak díszítve. A falak külső burkolata jellemzően travertinből készült. A földrengés után a még hasznosítható darabokat más épületeknél használták fel.
Az épület legjellemzőbb díszei a keresztboltozatok alatti 8 darab, 14,5m magas proconnesosi márványból készült monolitikus oszlop, illetve a nyugati apszisban elhelyezett Constantinus kolosszus volt, melynek a meglévő darabok alapján becsült magassága 12,0m lehetett. Az oszlopokból egy ma is megtekinthető a Santa Maria Maggiore templom előtti téren, a kolosszus darabjai pedig a Musei Capitolini udvarán vannak kiállítva.
 |
| A fennmaradt oszlop |
 |
| A kolosszus feje |
A Maxentius bazilika projekt
Az épület régészeti feltárása, rekonstruálása már Olaszország franciák általi megszállása alatt megkezdődött, folytatódott az XIX. század végén,új lendületet kapott a Mussolini-rendszer alatt és még ma is folyik. A romok állagának romlása és a tervezett metróvonal tette szükségessé a utolsó, teljeskörű régészeti és építészeti feltérképezést. Sok könyv született az épületben felhasznált építő- és burkolóanyagokról, az épület szerkezetéről, földrengés esetén történő viselkedéséről stb. Ezen könyvek bizonyos részei az interneten kisebb kutató- és fordítómunka után mindenki számára rendelkezésre állnak. A régészeti feltárásokban résztvevő professzorok is segítőkészek, ha valaki a kutatómunkájukkal kapcsolatban érdeklődik. El kell mélyülni az adott kor történelmében, építészeti rendszereiben.
Így, ha megfelelő idő áll rendelkezésre, akkor pontos információkat lehet begyűjteni mind a szerkezeti méretekről, mind a felhasznált anyagokról, burkolatokról. Sok elemről lehet egymásnak ellentmondó adatokba ütközni, ahol választani kell, hogy a rekonstrukció merre is haladjon tovább, sokszor pedig nincs megfelelő mennyiségű információ, amit ki kell pótolnia a képzeletnek, tehát nem lehet azt állítani, hogy az épület pontosan így nézett ki. De az bizton állítható, hogy nagyon hasonló lehetett.
Maxentius bazilikája napjainkban
Az épület romjainak méretei még ma is mély benyomást gyakorolnak a Via dei Fori Imperialin sétálva.
Tüzetesebben megtekinteni Titus császár diadalíve felől megközelítve lehet. Látható, hogy a levegő szennyezettsége és az építmény kora miatt, a rom szerkezeti állékonysága romlott, kötélszerkezettel kellett megerősíteni.(fotók)
3d rekonstrukció
Az épület rekonstruálásában a helyes geometria mellett fontos szerepet játszott a burkolatok korhű megjelenítése is.
 |
| Az épület D-K-ről nézve |
 |
| Az épület D-K-ről nézve |
 |
| Az épület madártávlati képe É-K-ről |
 |
| A belső tér rekonstrukciója - a nyugati apszis a kolosszussal |
 |
| A belső tér rekonstrukciója - északi oldalhajó |
 |
| A belső tér rekonstrukciója - déli oldalhajó |
 |
| A belső tér rekonstrukciója - a nagy csarnok kelet felé |
 |
| Az épület madártávlati képe északról |
 |
| Déli homlokzat |
3d slideshow
A teljes rekonstrukciós anyagot tartalmazó slideshow megtalálható az alábbi linken:
Hogyan készült?
Az épület rekonstruálása sokban hasonlított egy szokványos tervezési feladat elkészítéséhez. Az információk begyűjtése és feldolgozása után alaprajzok, metszetek készültek az épületről és annak részleteiről. Ezen "pallértervek" elkészülte után kezdődött a 3D modellezés. A modell elkészülte után a textúrák elkészítése és a renderelés tesztelése, a fényviszonyok beállítása következett. A végleges képek a 3D programban készült képek utólagos szerkesztése után készültek el. Ez a folyamat leírva egyszerűnek tűnik, azonban az ásatáson résztvevő professzor kritikus észrevételei, és az egyes részletekről későn megtalált adatok miatt a modellt sokszor kellett módosítani, a textúrákon sokat kellett változtatni. A képek elkészülte után azonban úgy gondolom, hogy megérte a ráfordított idő, a sok órányi tanulmányozás, fordítás és modellezés. A professzor szavait idézve "eventually you seem to have done a very nice job".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése